Próbáltam hosszú és izgalmas részt hozni, hogy ki engeszteljelek titeket. Remélem tetszeni fog a rész. Jó olvasást!
*Kopognak*
- Már is megyek. - kiabáltam, majd kinyitottam az ajtót.
- Szia James. - öleltem meg
- Szia Lisa. Készen vagy? - kérdezte, majd végig nézett rajtam.
- Őőő. Nem! Miért is kéne késznek lennem? - néztem értetlen tekintettel Jamesre.
- Ahj. - sóhajtott fel, majd megforgatta a szemeit. - Hát a buli, tudod az ma van és van 1 órád, hogy elkészülj, mert ezt nem fogjuk kihagyni. - kacsintott, majd bezárta maga mögött az ajtót, s a fürdőszoba felé húzott.
- James állj már meg. - vettem ki kezemet kezéből.
- Mondjad, de gyorsan. - állt meg előttem.
- Én.. Én nem akarok menni. Semmi kedvem sincs bulizni. - magyaráztam.
- Engem nem érdekel, hogy mihez van kedved. Tudom, hogy ez jót fog tenni neked, szóval ha azt mondod nem akkor is elmegyünk. - kacsintott, majd újra húzni kezdett. Mit is mondhatnék erre, James nagyon határozott, mindig tudja mi a jó nekem, remélem most sem téved és tényleg jót fog tenni. Igaza van. Kell a kikapcsolódás. Egye fene benne vagyok.
- Pontosan ötven perced van arra, hogy elkészülj remélem elég lesz. - mosolygott, majd bezárta a fürdőszoba ajtót.
*45 perccel később*
*James szemszöge*
- Naaa. Készen vagyok. - jött ki a fürdőszobából Lisa.
- Huha. - álltam fel, majd oda mentem hozzá, s alaposan végig mértem. - Ez.. Ez.. Szörnyű. - mondtam, majd nevettem egyet.
- Még is miért? - kérdezte kissé dühösen.
- A hajad, a sminked, a cipőd tökéletes, de ez a ruha.. Mint ha kutyát sétáltatni mennél. Túlságosan vissza fogott. Várj egy kicsit. - mondtam, majd bementem a szobájába, s a ruhái közt kezdtem keresgélni.
- Na ez tökéletes. - mutattam meg Lisának a kiválasztott ruhát.
*Lisa szemszöge*
Amint beértünk a buliba Justint pillantottam meg.
- James. - állítottam meg. - Ott van Justin. - mutattam a tömegbe.
- És? Próbálj meg nem vele foglalkozni és bulizni. - mondta, majd megfogta a kezem és a pulthoz húzott.
Miközben a pulthoz mentünk Justin észrevett és persze, hogy direkt oda húzott magához egy lányt és a szemem láttára megcsókolta. Miért csinálja ezt velem? Annyira nem értem.
Miután már megittunk öt-hat koktél, kezdtem érezni a hatásukat, ezért bementünk táncolni. Justin mindig más lányokat csókolgatott, direkt úgy hogy lássam, közelebb mentem hozzá, miközben Jamessel táncoltunk, ha már ő ezt csinálja akkor én is.
Mikor Justin rám nézett, lekaptam Jamest. Lehet, hogy ez nagyon nagy hiba volt. Mindketten be voltunk rúgva James viszonozta a csókomat, sőt vadabbra váltott. Szorosan magához húzott, majd két perc csókolózás után, elkezdett húzni a kijárat felé. Eléggé beindultunk mind a ketten.
Haza mentünk, majd újra egymásnak estünk. Hosszú csókolózás után, már mindketten meztelenül feküdtünk egymáson, s utána megtörtént az aminek soha nem szabadott volna kettőnk közt.
Reggel iszonyatos fejfájásra ébredtem. James még aludt én pedig átölelve őt feküdtem rajta, miután észhez tértem gyorsan kipattantam az ágyból és a fürdőszobába rohantam. El sem tudom hinni, hogy pont én aki az egy éjszakás kalandok ellen vagyok, lefeküdtem a legjobb haverommal. Ez még a barátságunkra is mehet. Annyira hülye vagyok. Egyszerűen nem tudok kimenni Jameshez. Ezek után mi lesz velünk? Annyira félek.
Gondolkozásomat egy kopogás zavarta meg.
- Gyere. - nyögtem ki halkan, majd be jött James.
- Lisa. Nem nagyon emlékszem mi történt. Mi most.. Lefeküdtünk? - kérdezte majd megvakarta a fejét.
- Azt hiszem igen. - válaszoltam félénken.
- Komolyan? - csodálkozott el.
- Igen. - néztem rá.
- Hát figyelj szerintem te sem szeretnél tőlem semmit. Tudom, hogy még mindig Justint szereted. Viszont én nem akarlak elveszíteni, mármint mint barátot, szóval maradjunk barátok kérlek. Próbáljuk elfelejteni ezt az egészet. - mosolyodott el, majd átölelt.
- Én se téged. - néztem rá.
- Egyébként.. - nézett rám, majd elmosolyodott. Nagyon jól csókolsz. - kacsintott.
- Hülye. - nevettem fel, majd ő is.
* Csöngetnek *
- Ki lehet az? - kérdeztem Jamestől, majd kinyitottam az ajtót.
- Justin. Mit keresel itt? - sápadtam el
- Most komolyan lefeküdtél ezzel a szerencsétlennel? - dühöngött, majd feldúltan berontott a napaliba.
- Szerintem ehhez semmi közöd. - kulcsoltam össze kezeimet melleim alatt.
- Mi az, hogy semmi közöm? - jött közel hozzám, majd mérgesen szemeimbe nézett.
- Justin.. Részeg voltam.
- Részeg voltál?! - kérdezte, majd gúnyosan felnevetett.
- Nem fogok neked magyarázkodni, azt csinálok amit akarok. Az nem baj, hogy te mindenféle csajokat csókolgatsz, ugye? Te olyan kivételes fiú vagy. Egyáltalán nem zavar, hogy fájdalmat okozol nekem? Ne, ne is válaszolj, mert tudom, hogy nem. De már nem is érdekel semmi. - magyaráztam mérgesen, majd hirtelen megcsókolt. Újra a fellegekben éreztem magam, mint pár hónappal ezelőtt. Annyira szeretem.
Körülbelül egy percig viszonoztam édes csókját, majd erőt vettem magamon és megszakítottam ezt a csodás pillanatot.
- Justin. - csuklott meg hangom. - Menj el. - mondtam, miközben a földre néztem folyamatosan.
- Na látod, hogy nem gyűlölsz. - mondta, majd elment s én sírva csuklottam össze a nappali közepén.
- Lisa. - jött oda James, majd szorosan átölelt.
- Miért csinálja ezt velem? - kérdeztem, miközben zokogva öleltem Jamest.
- Mert egy érzéketlen idióta. Nem érdemli meg a könnyeid. - nézett a szemembe James, majd letöröltem könnyeimet az arcomról.
Sírásomat, egy új üzenet zavarta meg.
Justin írt.
' Ma, a központi tánc stúdió mögött egykor várlak. '
Mit akar tőlem? Még több fájdalmat okozni? Ennél is többet? Elegem van már, miért nem tud békén hagyni? Mindegy. El fogok menni és végleg lezárom ezt az egészet.
*13:05*
- Késtél. - mondta Justin, amikor odaértem.
- Bele ne halj, hogy késtem öt percet. Inkább gyorsan mond mit szeretnél, mert nem nagyon érek rá veled beszélgetni.
- Figyelj Lisa. Tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy minden amit csináltál azért volt, hogy féltékennyé tegyél. Ne is próbáld letagadni, túlságosan nyilvánvaló.
- Rendben Justin. Nem tagadom le, pontosan úgy van ahogy te mondod.
- Én is szeretlek téged és nagy hülyeség volt, hogy elhagytalak, pont amikor olyan nagy szükséged lett volna rám.
- Justin! Ne is folytasd. Soha nem fogom tudni megbocsájtani neked ezt. Soha. - mondtam, majd megfordultam és elindultam haza.
