4. rész #bosszú

Reggel van. Sosem voltam félős típus, de most egy kis félelem van bennem... Nem tudom, Justin hogy fogja ezt az egészet megbosszulni. Remélem nem tesz semmit, mert ha mégis akkor mindenkinek elküldöm a képet és gondolom nem tenne jót a 'hírnevének'. Frissen szálltam ki az ágyamból. Egyenest a szekrényem felé vettem az irányt. Hosszas keresgélés után meg találtam a megfelelő ruhadarabot. Elmentem lefürödni, felöltözni. Elkészültem. Lementem a nappaliba, ahol elköszöntem Anyutól és már indultam is a suliba. Az úton találkoztam a srácokkal is, tehát együtt mentünk tovább. Mikor beértünk elég furcsán viselkedett mindenki. Nevettek, mutogattak rám. Volt aki még köszönt is.
- Szia szaros! - nevettek
Szaros?! Most őszintén, nem tudtak volna valami jobbat kitalálni? Biztos vagyok benne, hogy ebben az egészben Justin keze van. - gondolkoztam, majd beugrott. Tegnap megdobott szarral. Igen. Tuti, hogy ez az.
Mikor beljebb mentünk, megláttam Justin. Azonnal oda 'rohantam' hozzá, majd kérdőre vontam.
- Honnan tudnak a tegnapi dologról? - kérdeztem idegesen
- Hát.. Őő.. Videó?! - válaszolt gúnyosan, majd röhögni kezdett.
- Te levideóztad? - akadtam ki
- Igen. - mosolygott elégedetten
- Igen? - kérdeztem gúnyosan. - Hát akkor ennek a képnek is fel kell kerülnie az internetre.. - mutattam meg neki a képet és most én nevettem.
- Add ide a telefont. - parancsolt rám, dühösen.
- Dehogy adom. - tettem volna el, amikor megszorította a kezem.
- Mondom, add ide. - kiabált, amire oda jött Keith.
- Engedd már el ember. - szólt rá és egy kicsit meglökte.
- Ne lökdössél. - idegesedett fel Justin még jobban.
- Miért ne? Ha? - gúnyolódott Keith, majd megint meglökte, Justin meg vissza, majd el kezdtek verekedni s pechünkre ezt az igazgató meglátta. Nehezen szétszedte őket, majd a tanári irodába mentek. Én csak idegesen bementem órára.. Óra után a folyosón végre találkoztam Keithtel aki pakolt a szekrényéből.
- Na mi van? - kérdeztem aggódva.
- Kirúgtak. - válaszolta halkan.
- Micsoda? És Justint? - kérdeztem. Kicsit megkönnyebbült lettem, hogy megszabadulok Justintól. De ez csak pár másodpercig tartott.
- Őt nem.
- Hogy mi? - döbbentem le. - De őt miért nem? Neki is az a büntetés jár ami neked. - háborodtam fel.
- Ez van. Na de most megyek. - vette fel a táskáját, majd elment.
Mikor megfordultam Justinnal találtam szembe magam, aki éppen vigyorog.
- Mekkora görény vagy. - mondtam
- Miért is? - kérdezte elégedett arccal.
- Tuti, hogy valami undorító dolog miatt úsztad meg, könnyű hiszen az igazgató fiatal és nő... Fúj. Undorító vagy. - válaszoltam, majd mentem volna be a terembe... De Justin megfogta a vállamat.
- Ez nem kéne? - mutatta fel a telefonom.
- De. Add vissza. - kapálóztam érte, ugyanis feltartotta. Komolyan.. Olyan gyerekes.
- Először térdelj le előttem. - parancsolt rám
- Dehogy térdelek. Te hülye vagy? - nevettem fel
- Te tudod.  - vonta meg vállait, majd be ment a terembe.
Ha annyira kell neki dugja fel magának, úgy is letörölné a képet ha vissza adná... Én meg hülye lennék ha letérdelnék előtte.
-Másnap-
Nincs telóm. Furcsa.. Majd hétvégén veszek egy másikat.
Amikor beértem a suliba. Sorra jöttek oda hozzám a dühöngő emberek.
Nem értettem mit magyaráznak, mivel mindenki egyszerre kiabált.
- Állj. - kiabáltam rájuk. - Lassabban nem értek semmit.
- Te nyomorék. Engem te ne malacozz le.
- Én meg nem vagyok ribanc.
- Ha már a csúnyaságról beszélünk. Kettőnk közül nem én vagyok a csúnya.
Jöttek sorra a hangos mondatok. JUSTIN.. Fogadjunk mindenkinek üzengetett. Szuper. Mindenki eltávolodott tőlem. D legalább a fiúk itt vannak nekem. Csak hol?! - indultam el megkeresni őket, majd Justinba botlottam és elestem.. Ennek köszönhetően 'letérdeltem' előtte vagy is úgy nézett ki.
- Okos kislány. - csapkodta meg a fejem, majd oda adta a telefonom. Amikor menni akart volna el.. Megszólítottam..
- Justin.
- Mi van? - fordult meg
- Miért akarod tönkre tenni az életemet? Komolyan hagyhattál volna meghalni.
- Meghalni? Te hülye vagy? Miről beszélsz? Idióta. - üvöltött rám, majd el akart menni de én nem hagytam.
- Még is miért zavar ennyire ha erről beszélek? - kiabáltam vissza
- CSAK AZÉRT MENTETTELEK MEG MERT A RÉGI LEGJOBB BARÁTOM ÍGY HALT MEG. - kiabált vissza ő is, majd gyors léptekkel el robogott.
Hupsz. Ezt nem tudtam.. Szegényke. Kicsit megsajnáltam, de ettől függetlenül még mindig gyűlölöm.