12. Hálatánc

Mire felocsúdtam, már a kocsijában ültem és valahova tartottunk.

-Hova megyünk? - kérdeztem enyhén megrémülve, az elrablás borzalmas emléke felélénkült bennem, a gyomrom liftezni kezdett, közel álltam ahhoz, hogy összemocskoljam azt a gyönyörű kocsit.

-Magamhoz viszlek. De ne aggódj, nem rabollak el! - mosolyodott el halványan, majd egyik kezével hátranyúlt, az ölembe tett egy bőrkabátot - Vedd ezt fel, kérlek!

-Oké, de miért?

-Nincs rajtad melltartó, és ez eléggé...

-Ne is folytasd! - állítottam meg azonnal, nem voltam kíváncsi a megjegyzéseire, gyorsan felvettem a bőrkabátot és magamra tekertem.

Nagyon finom férfi parfüm illata áradt a ruhadarabból, magamba szívtam azt a fantasztikus illatot, mire a ruha gazdája felkuncogott mellettem. Elvörösödve ránéztem, még mindig mosolygott, egy pillanatra rám nézett.

-Mi az? - kérdeztem rá a nyilvánvalóra.

-Lisa, mikor vallod már be, hogy bolondulsz értem? - vigyorodott el, szeme sarkából rám nézett, tisztán látta, ahogy szemeim leírnak egy kört.

-Attól, hogy tetszik a pacsulid, még ugyanúgy egy baromnak tartalak. - feleltem visszabújva a kabátba.

-Meg fog változni a véleményed, Elizabeth! - felelte komolyan, mindenféle beképzeltség nélkül, ami kissé meglepett.

-Miből gondolod?

-Majd meglátod!

Kicsit ijesztő volt a hirtelen komolysága, kezdtem elhinni, hogy meg fog változni róla a véleményem. Magához visz, valami van ott. De vajon mi? Mi lehet az? Biztosan olyan, ami fontos nekem, amit szeretek, vagy épp vágyom rá...

Ekkor tudatosult bennem a tény: ez a barom itt mellettem MEGMENTETTE az édesanyámat!

Kezemet szám elé rakva elsírtam magam örömömben, ha nem vezetett volna, tutira a nyakába ugrok, helyette elrebegtem egy szót: Köszönöm.

Ki gondolta volna, hogy egy ekkora fasz, mint ő, képes hőssé válni a szememben. Kellemes csalódtam benne. Ezért kap tőlem valamit, valamivel meg kell hálálnom neki, amit tett!

***

Megérkeztünk az erdei házhoz. Behajtottunk a garázsba, miután megállt a kocsi, kiszálltam belőle, elfelejtettem, hogy a kórházi köntös nyitott hátsórésze belátást enged a fenekemhez, így meglepetésként ért a csípő érzés, amit Justin becsapódó keze hagyott maga után. Szó szerint kiestem a kocsiból és elterültem a földön, ő rántott föl, majd a falhoz nyomva hozzám préselte magát.

-Csukd be a szemed! - dorombolta a fülembe, hangjától és közelségétől kirázott a hideg, testem automatikusan engedelmeskedett, lehunytam szemeimet minden szándék nélkül - Lazulj el és kapcsold ki az agyad! Add át magad apucinak!
-Justin, kérlek, engedj el! - kértem meg a lehető legszebben, közben próbáltam eltolni magamtól, de nem engedte, ajkait nyakamon végigsimította, majd hirtelen elengedett - Zuhanyozz le! Utána folytatjuk!

Magamra hagyott, összehúztam a fenekemnél a köntöst és gyorsan követtem.

***

Csak Justin szobájában volt meleg víz, így muszáj voltam nála lezuhanyozni, váltóruha híján a saját ruhatárából adott nekem egy felsőt és egy melegítőgatyát, és valahogyan hozzá került az egyik fehérnemű szettem is, mikor megkérdeztem róla, csak annyit mondott: tudta, hogy egyszer nála fogok lezuhanyozni, gondolta, ellop egyet tőlem. Perverz állat. Mit is vártam? De ami fura, hogy még nem láttam az édesanyámat. Hazudott? Biztosan nem, túl őszinte volt ahhoz a kocsiban.
Épp a felsőjét igazgattam magamon, amikor kopogás nélkül berontott hozzám, maga felé fordított és a falhoz nyomott.

-Déjà vu. - mormolta arcomba, kezeit derekamra simította, ismét nekem nyomta magát, orra ismét nyakamhoz került, magába szippantotta bőröm illatát, ismételten kirázott a hideg - Így már sokkal jobb!
-Justin, hálás vagyok azért, amit értem és az édesanyámért tettél, de...
-Csitt... - tette ujját ajkamra - Mondtam, lazulj el és kapcsolj ki.
-Justin... - próbálkoztam az ellökésével, elkapta csuklóimat, fejem fölé emelte őket, majd a lehető legjobban hozzám simult, hogy esélyem se legyen eltolni.
-Nyugi! - mormolta, közben kezeit végigsimította karjaimon, lement derekamig, a combomon megállt, és elindult felfelé, derekamnál ismét megállt, megmarkolta a rajtam csüngő ruhadarabot.
-Kérlek, engedj el! - kértem meg a lehető legkedvesebben, mire megcsóválta a fejét, arcomhoz hajolt, ajkait végigsimította enyéimen.

Felsóhajtottam, az ösztönöm azt súgta, hogy essek neki, smároljam le úgy istenigazából... De nem mertem, nem ment. Féltem attól, hogy ha esetleg nem utálom többé, ha megszeretem... Sebezhetővé válok a számára és ő ezt ki fogja használni.
Nézett, tekintetét mélyen enyémbe fúrta, szemeiből sütött az égető, felemésztő vágy, a sóvárgás. Megbabonáztak sötét, meleg barna szemei, ajkaim elváltak egymástól, pusztán a szemeivel elérte, hogy felsóhajtsak.
Mielőtt ellenkezhettem volna, megtörtént... Megcsókolt és innentől kezdve nem akartam, hogy elengedjen. Forró ajkai egybeolvadtak enyéimmel, felvettünk egy lassú ritmust, és táncoltunk. Táncot jártunk ajkainkkal, csóktáncot jártunk, és bevallom, nagyon élveztem! És akkor szép lassan elkezdtünk ringatózni, elringtunk a faltól és szép lassan a szoba közepére csörgedeztünk. Kezei rajtam lévő pólója alá siklott, a két tenyere teljesen betakarta a melltartóm és a bugyim gumija közötti részt, érintésétől bizseregni kezdett a bőröm, aminek az lett az eredménye, hogy felkuncogtam.

-Mi az? - kérdezte mosolyogva, szemeimbe nézve, ismét felkuncogtam, égnek álló karjaimat nyaka köré fontam.
-Bizsereg a bőröm a kezed alatt! - feleltem kissé kábán, küldött felém egy kedves mosolyt, majd elkomolyodva ajkait nyakamra nyomta, automatikusan becsuktam szemeimet és a tarkójára simítottam a kezemet - Óh, Justin...

Válaszként bőrömbe nyomta ujjbegyeit, lágy, forró csókokkal lepte el a nyakam, közben tovább ringatóztunk, egy pillanatra sem álltunk meg. A lassúzás közbeni előjáték teljesen felszabadított, nem érdekelt senki és semmi, csakis az a csodálatos, bizsergő érzés, ami átjárta testemet-lelkemet. Kiélveztem minden egyes csókját, amit a bőrömre adott, közben ujjaimmal felderítettem dús hajkoronáját, ő pedig gyengéden simogatta a derekamat. Ebbe a Justinba bele tudnék szeretni.
Feltúrta a rajtam lőgő ruhadarabot, elengedett és levette rólam. Amit kinéztem volna belőle az az, hogy végigmér, megtöri a varázst valami mocskos mondattal, majd átvált durvába. De nem, miután levette rólam a felsőt, ami mellesleg nyakamtól a combomig mindent eltakart, ujját dekoltázsomra simította, majd hirtelen magához rántva ujjai helyére nyomta ajkait. Szokatlan érzés indult el bennem, amely hangos sóhaj formájában hagyta el testemet. Ennek az lett a következménye, hogy combjaimnál fogva karjaiba kapott, kicsit gyorsított a tempón, a puha szőnyegre fektetett, majd fölöttem megtámaszkodva ajkaimat kezdte habzsolni. Uralkodott rajtam, lassúzásunk átváltott forró, szenvedélyes latin táncba, légzésünk szaporává vált, és én éreztem, hogy innentől kezdve nincs megállás. Kezeimet felsője derekához vezettem és amennyire csak tudtam, feltúrtam, vette a lapot és felegyenesedve egy mozdulattal lekapta magáról, maga mögé hajította, aztán ismét fölém tornyosult.

-Hogy tetszenek a tetkóim? - feszítette be karizmait, hogy oda figyeljek, megnéztem őket, teljesen elmerültem a vizslatásukban, Justin finoman az arcomba fújt, hogy észhez térítsen, arcára néztem - Csukd be a szemed, édes!

És én becsuktam. Elárasztott csókokkal, nyakamtól kezdve egészen hasamig, tisztelettudóan betartotta a határokat, amiket én képzeletben meghúztam, kezei sem vándoroltak tiltott területekre, amiket csinált szöges ellentétben álltak azzal, amiket hallottam róla, és ez teljes mértékben jó dolog volt.
Hamarosan azt vettem észre, hogy a puha ágyában fekszem, rá kaptam tekintetemet, levette a nadrágját, a cipőjét és a zokniját, majd fölém mászva ismét elárasztott csókokkal. Mohó volt, szinte már harapdált, és ez nagyon tetszett, szemeim folyamatosan csukva voltak az élvezetbombának köszönhetően.

Kezdtem rádöbbenni arra, hogy mindaz, amire vágytam, az ő, a csókjai és ez az élethelyzet. Tudat alatt mindig is meg akartam őt kapni, és most... Végre az enyém lesz.
Szokatlan ezt bevallani saját magamnak, hiszen a felszínen mindig is gyűlöltem, ki nem állhattam... De az, hogy megmentette az édesanyámat Keithtől...

-Hé, hahó! - integetett szemem előtt kuncogva Justin, majd orromra nyomta ajkait - Ne bambulj, rám figyelj! Azt akarom, hogy minden percét élvezd!

Elmosolyodtam, majd ajkaihoz emeltem enyéimet, fordultunk egyet, így fölülre kerültem. Kezeit vállamon végigsimítva lehúzta melltartóm pántjait, majd a csathoz nyúlt és kioldotta, kicsit megemelte a felsőtestemet, majd kihúzta alólam a melltartót, eldobta és visszaengedett felforrósodott testére. Kezeimet mellkasára simítottam, fantasztikusan puha volt a bőre, szokatlan volt éreznem egy másik bőrt az enyém alatt.

-Ülj a combomra! - súgta a fülembe, majd lopott tőlem egy csókot, szót fogadtam, mire felült, arcát pedig melleim közé nyomta.

Nincsenek olyan nagy melleim, de őt ezt látszólag nem zavarta, ajkait hosszan melleim közé nyomta, majd mélyeket lélegzett. Magamhoz öleltem a fejét, ujjaimmal végigfésültem a haját amíg ő mellkasomban bujkált az arcával, utána hátradőlt, magára húzott és egy szempillantás alatt eltüntette rólam a bugyimat.
Ott feküdtem anyaszült meztelenül, teljesen kiszolgáltatva a szeszélyeinek.
Fordult velem, majd lemászott az ágyról, kíváncsi voltam rá, a testére és arra a - mások szerint - hatalmas szerszámára. Hátat fordított nekem, majd letolta a bokszerét, egy biztos, a feneke az nagyon jó. Igazából ezt sohasem tagadtam, mindig is jó hátsója volt.
A szekrényéhez sétált és kivett belőle egy apró tasakot, megfordult és elindult felém. Hát igen, megáll a tudományom a férfi méreteknél és annál, mi számít nagynak, de egy biztos: borotválkozik körülötte.
Lábaimat szétterelve közéjük térdelt, kinyitotta a kis tasakot, magára húzta a tartalmát, aztán minden habozás nélkül - de persze a lehető leggyengédebben - belém hatolt. Éreztem, ahogyan valami nagy fájdalommal elszakad bennem, rossz volt, mégis annyira jó. Megmarkoltam a lepedőt és fejemet hátravetve kiengedtem magamból a fájdalmat egy nagy nyögéssel, szemeimet összeszorítottam, igyekeztem minél hamarabb megszokni a feszítő érzést.

-Ó, Lisa! - nyögte a nyakamba Justin, majd szemeimbe nézett, egymás ajkába lihegtünk, alsó ajkamra finoman ráharapott és megnyújtotta, egészen addig, amíg ki nem csúszott fogai közül - Három évembe került... De végre megvagy!

Nem jutottak el agyamig a szavai, önkívületi állapotba kerültem, nem tudtam felfogni, amit mondott, az érzés teljesen elhatalmasodott felettem. Hátrahajtottam a fejem és kuncogtam egy rövidet, majd normálisan fekve ajkaira nyomtam enyéimet. Csókcsatánk közben gyengéden mozgott bennem, gyengédségét a lehető legélvezetesebb nyögésekkel díjaztam, és a hátát sem óvtam meg karmolászni vágyó kezeimtől.

***

Teljesen kimerített ez az új érzés, az elsöprő gyönyör érzése, így nem csoda, hogy mikor pihenni vágytunk, azonnal elaludtam. Fogalmam sincs, mennyit aludtam, de teljesen feltöltődve ébredtem, viszont valami, vagyis valaki hiányzott az ébredési "tájképből". Justin nem feküdt mellettem. Ekkor kezdett minden összeomlani bennem. Csak erre kellettem neki, csak ennyit akart. Jól megdugni, aztán magamra hagyni.
De ekkor mocorgást véltem felfedezni mellettem, a sarokban, gyorsan odafordítottam a fejem. Ott ült elégedett vigyorral a képén a foteljában, és engem figyelt. Nézte, ahogyan alszom? Ez annyira édes! Talán mégsem veszett ügy ez a gyerek?